Évente félmilliárd a Duna Tv–MTV-háború

A Duna Televízió is kiírta a műholdas továbbításra vonatkozó tendert, annak ellenére, hogy az MTV jelezte, az általa bérelt transzponderen van hely a kisebbik közszolgálati tévének is. A Duna inkább félmilliárdot költ, nehogy véletlenül összeolvadjon az MTV-vel. A két közszolgálati televízió csatája legalább félmilliárdba kerül évente.

Szeptemberben hirdették ki, hogy új műholdra költözik a Magyar Televízió kettes programja. Ezentúl digitális jelet sugároznak, ráadásul évente 600 milliót spórolnak a költözéssel az eddig 1,2 milliárd forintos sugárzási díjon. 600 millióért egy egész transzpondert vett az Eurobird műholdon a nagyobbik közszolgálati televízió, amire nemcsak az m2, hanem az m1 programja is felfér, ráadásul nagy felbontású verzióban. És még bőven marad is hely.

Akkor úgy magyarázták a Magyar Televízió vezetői a hét év alatt 4,2 milliárdba kerülő beszerzést, hogy egyrészt a kábelszolgáltatók végre HD-minőségben vehetik le az m1 műsorát is, másrészt a szabad sávszélességre szeretettel várják a Duna Televíziót. A Duna azonban október közepén kiírta a közbeszerzést az új műholdhelyekre, és úgy tűnik, maradna a jól bevált és megszokott Hotbirdön, hiszen a kiírás szerint 20 százalékos előnnyel indul, aki olyan megoldást kínál, amelyhez nem kell átállítani a meglévő kültéri vevőberendezéseket. A különcködés 12 év alatt majdnem 4 milliárd forintjába kerülne az államnak.

A Duna Televízióban információink szerint egyszerűen attól félnek, hogy a közös műhold csak az első lépés a két közszolgálati televízió összeolvadásában, ami azt jelentené, hogy a nagyobb MTV beolvasztaná a kis Dunát. Az ötlet nem légből kapott, Medveczky Balázs, az MTV ügyvezető alelnöke már a tavaszi Media Hungaryn hosszú előadásban fejtegette a Duna beolvadásának előnyeit. A Magyar Narancs információi szerint az MTV tényleg megkereste a Dunát, hogy menjen fel az MTV által bérelt műholdhelyre, de a megbeszélések megakadtak néhány emailnél és egy nem hivatalos találkozónál.

A Duna döntésével a felügyelőbizottság sem ért egyet, amely szerint törvénytelen a kiírás, hiszen a médiatörvény szerint a kuratóriumi elnökség előzetes jóváhagyását kell kérni minden egymilliárd forintot meghaladó közbeszerzés esetén. A felügyelőbizottság aggályait nem vette figyelembe a kuratórium, és nem akart semmit előzetesen engedélyezni, talán azért, mert a felügyelőbizottságban az ellenzéki tagok, míg a kuratóriumban a kormánypártiak vannak többségben.

Teleszórják Európát

A Duna Televízió álláspontja szerint azért nincs értelme az olcsóbb, de eldugottabb Eurobird műholdra felmenniük, mert akkor a Duna eddigi nézőinek át kéne állítaniuk a műholdjukat egy olyan pozícióra, ahol az MTV és a Duna adásain kívül csak értéktelenebb programok foghatóak. Ez az érvelés egyrészt azért suta, mert eleve elveti azt a feltételezést, hogy a határon túli magyarok a magyar tartalmak miatt vettek műholdat, tehát örülnének, ha minden programot egy helyen érének el, sőt elfeledkezik arról is, hogy 5-7 ezer forintért dupla fejet vásárolhat bárki a már meglévő parabolaantennára, vagyis az olcsó Eurobird mellett egy idegen nyelvű prémiumadókkal telezsúfolt másik műhold jeleit is foghatja.

Ráadásul a médiatörvény megalkotása óta nagyot változott a médiapiac itthon és a határon túli magyarok lakta területeken is. A médiatörvény szerint a Duna Televízió szolgálná ki a határon túli nézőket, az MTV a magyarországiakat, de a kábelszolgáltatások és a fizetős műholdas csomagok, vagyis a tányéros tévék terjedésével a Duna és az MTV műsorai is elérhetőek mindenütt. Elérhetőek, de nem túl nézettek: itthon az MTV két adójának nézettsége 10 százalék alatti, a Duna pedig az Autonómia elnevezésű adóval sem éri el az egyszázalékos közönségarányt. A helyzet a határon túl sem sokkal jobb: a kábeltévék terjedése miatt Erdélyben és a Felvidéken is az RTL Klub meg a Tv2 a legnépszerűbb magyar nyelvű adó.

Ráadásul a kábelszolgáltatók térnyerése és az olcsó műholdas szolgáltatók megjelenése miatt a határon túl és nálunk sem jelentős azoknak a száma, akik egyéni műholdvevőkkel nézik a magyar nyelvű adásokat. Magyarországon mindössze a háztartások körülbelül 6 százalékában néznek ilyen berendezésekkel tévét, és az egyedi műholdvevők száma folyamatosan csökken. Vagyis a népszerűbb, drága műhold nagyrészt felesleges, hiszen úgyis kábelszolgáltatók fogják és osztják el a jelet, ezek a cégek pedig az MTV miatt már túl vannak az átállás fejállomásonként 200 ezer forintos költségén.

Mindenki megoldhatná maga

A Duna Autonómia úgy kerülne a most megpályázott műholdakra, hogy alapításakor a valódi célközönség a tengerentúlon élő magyarság volt. A Hotbird és az Eurobird azonban nem szór Észak-Amerikába, ezért a Duna második adásának még további műholdhelyet kell bérelni.

Négy magyar nyelvű adó sugározna tehát Európába, várhatóan két különböző műholdról, ami 900 millió forintba kerül évente. Pedig sokat spórolhattak volna a tévék, ha a Digi Tv-vel, a UPC-vel vagy a T-Home-mal összeállva közösen bérelnének műholdhelyet. Az m2 és a Duna Televízió műsora a legtöbb nézőt úgy éri el már most is, hogy a műholdról lejut a szolgáltatóhoz, onnan pedig vissza egy másik műholdra, vagyis kétszer járja meg a világűrt.

Ráadásul így is eljutottak volna a műsorok a Brüsszelben vagy Londonban dolgozó magyarokhoz, elég lett volna itthon venniük egy szolgáltatónál műholdvevőt, és kivinni külföldre. Így nem az adófizetők pénzéből kéne évente 1,1 milliárdot fizetni a fellövésre, hanem minden érdeklődő adna érte egy ezrest valamelyik szolgáltatónak.

A módszer jelenleg még nem teljesen legális, hiszen a cégek az előfizetés megkötéséhez magyar lakcímet kérnek, de prepaid feltöltőkártyával, külföldön élőknek szóló csomagokkal ez könnyedén megoldható lenne.

Forrás: Index